„… A vackor nevű kicsi medve
az, az apró kölyökmackó
mielőtt még óvodás lett,
az volt ám csak
nagy csavargó!
Hanem ott az óvodában
megnevelték igen szépen,
s nem érheti semmi szégyen
semerre őt a világban.
Bármit tanultattak vele,
tudja majd ő piszesége,
bárhol is jár, sétál, kószál
vénséges és vén korában.
Járt Vackor az óvodába,
ama kacsalábon forgó,
ékességes palotába.
Megtanult már
szépen enni,
mancsába kanalat venni.
Megtanulta a játszást,
és az asztal alatt mászást.
Volt napos vagy hatvanhatszor,
ő bizony akkor
volt a legboldogabb Vackor.
És elvitték a Balatonra
egy csöpp nyári vigalomra,
megismerte milyen is a hajó.
A mackónak ez való.
Szóval,
hogy a szót ne csűrjem,
igém soká ne csavarjam,
ott az öreg óvodában,
ama fényes palotában
víg élet folyt szakadatlan…”

Kormos István
Mesék Vackorról